Atomháború következményei

Válaszok ebben a témában

Permalink Közzétette Helytartó Február 19, 2010-n 11:52am-kor

Komolyan érdekelne, hogy van-e olyan ember itt, aki hallgatott éghajlattant, vagy járt földrajzra, mondjuk egyetemen, és hasonlók.
Amit az ember atomháború címén a saját fejére tud rogyasztani, az kis kutya füle ahhoz képest, amit a föld eddig megélt. Nem megyek bele abba, hogy mióta van rendes élet a Földön, ez uszkve 600 millió éve ugye. Ez alatt 12 teljes részleges kihalást előidőző esemény volt (hogy mik voltak ezek, azokról az elmélete gyártók évek óta vitáznak) A dinókat elsöprő gyengének volt nevezhető, mert leölte a dinókat, de az élő fajok nagyrésze meg sem érezte, vagy könnyen átvészelte. A korábbiak, elvitték az élők 2/3-át 3/4-ét. És bár tudom, hogy az atomban a megatonna a lényeg, de ha végig gondoljuk a felezési időt, meg a többit, ott állandóan sugárzó, markáns anyagról van szó, nem egy bombáról. Arról nem is beszélve, hogy a környezete sugárzás elnyelési képessége sokkal jobb, mint hinnénk. Az amik, mint tudjuk sokáig a sivatagban robbangattak, atomot. Sokat, és erőset. Úgy harminc évig. A területen készült NEM amerikai kutatás szerint a sugárzás elhanyagolható a területen. Ezzel szemben Csernobil a mai napig egy nyomor, sugárbeteg állatokkal meg egyebekkel.
Az az atomháború, ami az embert a kőkorszakban, vagy a kihalásba bombázná, mondhatni kellemetlen, de közel sem végzetes a Földnek. A nukleáris télről meg csak annyit, hogy nem olyan könnyű ám azt előidézni. Az atom robbanások sokkal kisebb mennyiségű port, és egyéb anyagot juttatnak a környezetbe annál, hogy befolyásolja a végeredményt. Amikor a Krakatau kitört, (már a nagy kitörésről beszélek) vagy a Nagotai szupervulkán (10-12 millió év) ők 1-1,5 milliárd gigatonna atombombának megfelelő hamut szórtak az égre. A szuper ennél is többet. Ennyi atom előállításához nincs elég hasadó anyag a földön. Annak sem lett nukleáris tél a vége, csak 150 évig hidegebb volt. Globálisan 3 fokkal. Messze nem kihalást előidéző esemény. Tudom, hogy Hirosima ne téma, de úgy is, hogy nekik nem volt meg a GITS japán csodája, a nukleáris hulladék takarítók, nos ott így is lehet élni, a víz nem fertőzött, milliós világ város. igen, a bomba után súlyosan jártak, sok beteg gyerek született, de mára minden rendben van ott is.
Tehát, még abban sem vagyok biztos, hogy az atomháború az embert hazavágná. A legtöbb első hullámos csapás olyan helyekre menne, ahonnan, még atomot lehet kilőni. A legrosszabbal számolók szerint is pár ezer töltet hullana csak le, azok is főként a fejlett világra. Tudom, mi az, hogy pár ezer töltet, de ha belekalkuláljuk, hogy sok ugyan oda hullana, vagyis csak az a hely pusztulna el jobban, nem más károsodna, így a végítélet várók nagy sajnálatára a nagy buli hamar véget érne.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Warson Február 19, 2010-n 5:04pm-kor

Nem vitatom, hogy egy atomháború jelentősen csekélyebb következményekkel sújtaná a Földet mint sok természetes katasztrófa (vulkáni aktivitás, meteorbecsapódás, stb.) és nem érdekel ki mit tanult és hol. Egyvalamit viszont muszáj tisztázni most már mert nyilvánvalóan nagy a homály ezzel kapcsolatban a hozzászólók többségénél. Ezek a kifejezések mint "atomfegyver", "nukleáris fegyver", vagy a simán "leatombombázott" eszközök, nagyon sok eltérő felépítésű és működésű mérnöki alkotást takarnak. Legalább a két alapvető kategóriával legyünk tisztában: vannak a maghasadási elven működők amikhez sok hasadóanyag kell viszonylag (például a Trinity [Los Alamos, az "első"] a hirosimai bomba és általában a kis hatótávolságú rakéták vagy gravitációs bombák) viszont a hatóerejük eltörpül a másik kategória képviselőié mellett. A második csoportba a magfúzióval járó energiafelszabadulást (amilyen a Napban is zajlik...) felhasználók tartoznak, ezeket általában inkább hidrogénbombának titulálják (nem is alaptalanul) és hasadóanyagot kizárólag azért tartalmaznak mert a beindításukhoz szükséges energiát csak egy kisméretű hagyományos (lásd első csoport) bomba képes biztosítani. Míg az első csoportban a hatóerő a néhány kilotonnától (TNT egyenérték: a robbanás ereje hozzávetőlegesen megfeleltetve bizonyos tömegű TNT robbanóanyagnak. Egy egy kilotonnás robbanás akkora kb. mint EZER TONNA TNT-é. Az nagyon nagy kupac lenne...egy kamionra még harminc tonna sem fér.) néhány megatonnáig terjed, addig a második csoportban ennél egy nagyságrenddel nagyobb, a pár megatonnától akár a gigatonnát is elérő hatóerőről beszélhetünk. A legújabb elképzelések, tervek szerint ilyen gigászi erővel bíró eszköz beindításához lézert is lehetne használni így pedig végképp nem igényelne hasadóanyagot. Amennyire tudom hidrogénnel elég jól elvagyunk látva, tehát az ilyen fegyverek előállítását valójában csak a pénzszűke és a nemzetközi egyezmények korlátozzák...
További infokért wiki- nukleáris fegyverek

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Ketler Iván Február 20, 2010-n 7:10pm-kor

Warson mondta:

Míg az első csoportban a hatóerő a néhány kilotonnától (TNT egyenérték: a robbanás ereje hozzávetőlegesen megfeleltetve bizonyos tömegű TNT robbanóanyagnak. Egy egy kilotonnás robbanás akkora kb. mint EZER TONNA TNT-é. Az nagyon nagy kupac lenne...egy kamionra még harminc tonna sem fér.) néhány megatonnáig terjed, addig a második csoportban ennél egy nagyságrenddel nagyobb, a pár megatonnától akár a gigatonnát is elérő hatóerőről beszélhetünk.

Azért azt is tegyük hozzá, hogy katonailag már a 100 megatonnás bombának sincs értelme, mert az erő legnagyobb része kisugárzódik az űrbe. A ma létező legnagyobb bombák néhányszor 10 megatonnásak.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Warson Február 20, 2010-n 7:30pm-kor

Ez így igaz...;)

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Helytartó Február 22, 2010-n 10:17am-kor

Meghajlok az atombomba nem hidrogén bomba kijelentés előtt, de azért megjegyezném, hogy nem egyszer a dolog, mivel van uszkve 150000 atom bomba hidrgén bomba ennél kevesebb van jóval. mivel gyártani még mindig drága. Nem lehet csak úgy szórni.

▶ Válasz erre

▶ Válasz erre

• ‹ Előző
• 1
• 2
• 3
• 4
• Következő >
• Oldal