Fizikai szemle: Alternatív energia

Válaszok ebben a témában

Permalink Közzétette Ágoston Január 23, 2009-n 12:28pm-kor

Igen Csaba, a passzív házakat a háztartási elektromos fogyasztók is képesek befűteni télen. Ennek az a hátulütője, hogy nyáron mesterségesen kell kivonni a ház lakóteréből ezt a hulladékhőt. Persze van olyan megoldás is, hogy kis átkonfigurálással nem kell külön klímaberendezés. A passzív házak 20-30 %-kal drágábbak a hagyományos házaknál és az átkonfigurálás lehetőségét beépítve akár kétszeresébe is kerülnének az eddigi megoldásoknál.
Jó tanácsod tehát az építkezőkre vonatkozik. De mit tegyenek azok, akik hagyományos házakban laknak? Tudom, most azt mondanád: Mélyre kell benyúlni a tárcába és hőszigetelni kell a házat, hiszen 4-5 éven belül megtérül. De a falakon át nemcsak hő távozik, hanem nedvesség és CO2 is. A hőszigetelés első lépése szokott lenni a nyílászárók cseréje. A jól záró, modern nyílászárók benntartják a házban a konyhában keletkező rákkeltő anyagokat (sütés!) nemcsak a dohányfüst nagy részét. A passzív dohányzás ártalamairól már könyvtárnyi cikket írtak, mégsem értik az emberek a jelentőségét, mint ahogy azt sem értik miért épp a szakácsoknál a leggyakoribb a rák. A fokozott páratartalmú helyeken jól tenyészik a penész, ami allergiát okoz és maradandó egészségkárosodást. A józan emberek inkább kis hőszigeteléssel és modernebb fűtőberendezésekkel szeretnék megoldani a problémát. Vannak, akik az eddigi 22 fok helyett 20 vagy 18 fokra fűtik csak a házukat télen. Minden fok csökkentés 5-6 % költségmegtakarítást jelenthet. Én pl. vegyi hőszivattyút használok egy félpasszív, 60 cm-es falvastagságú házban. Fűtésigényem szobánként 4-600 W és az éves üzemköltségem csak a keringető szivattyúk áramfogyasztása. (A vegyi hőszivattyú elteszi a nyári meleg-túlkínálatot télre, azaz vegyileg tárolja az energiát. Még nem lehet kapni a kereskedelemben, mert vállalkozóink félnek minden új technikába tőkét befektetni).
"Nem kell itt" (Magyarországon) "messzire rugaszkodni", csak a szomszédos országig, Ausztriáig! "Nem szükséges a tudományos elmélyedés" sem, hiszen ez nagyon fárasztó, "a fantasztikus ötletek is maradhatnak a regényekben" hiszen azért van a sci-fi, hogy itt jelenjenek meg a fantasztikus ötletek. ("Az orrunk pedig azért fejlődött ki, hogy legyen mire feltenni a szemüveget" (Leibnitz)).
Amit írtál, hogy "nulla befektetéssel" is menne a passzív ház, hát itt -szakemberként- nem értek egyet, Támogatni is fogják, néhány év múlva, de abben teljesen igazad van, hogy "nevetségesen kis erőfeszítéssel lehetne nagyon sokat elérni", ha meglenne hozzá az ész az akarat és a pénz. Ha a három közül valamelyik is hiányzik, nem lesz előrelépés sem.
Amit a profitról és a "gyeplőről" írtál, az is helytálló. Az emberek feje okos dolgokra hermetikusan zárt, csak a hülyeség áramlik akadálytalanul ki és be. "Nagyjából minden ugyanilyen szomorú állapotban marad", mert hiányzik az összehasonlítási alap, az emberek egyszerűen nem tudják, mi a szomorú és még kevésbé, hogy mennyire az!
Én egyszer kirugtam a lakásunkból egy párttitkárt, mert azt akarta, hogy én is a 30 % ként tartalmazó, magyar lignittel fűtsek. Végülis disszidálnom kellett, mert mások füstjétől állandóan beteg lettem. Alighogy elhagytam Bicskét, 1980-ban, egészségem rendbejött, és azóta egyszer sem kellett orvoshoz mennem! Ha nem költözöm el, mára már halott lennék, mint az a több ezer nyugdíjas és csecsemő, akik nem bírták a kénsavas levegőt. A "jövőbe befektetni", az a varázsszó, amire én mindíg rámozdulok, de az a tapasztalatom, hogy sem a megújuló energiaforrások kihasználásának, sem az alternatívok fejlesztésének nincs jövője Magyarországon. Itt egy olyan reakciós klikk vette át a hatalmat, ami az erdőírtásban látja a jelen helyzet megoldását és szarerjesztésre akarja alapozni a jövőt. Ez még a tudatlanságnál és a tőkehiányál is szomorúbb, igazi bűn.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Ágoston Január 23, 2009-n 1:18pm-kor

Azok számára, akik még nem tudják, az Únió által finanszírozott TOKAMAK típusú, termonukleáris reaktorban a deutérium (D) és tricium (T) fúziója és kisebb hányadban a D-D fúzió adja az energiát (jó drágán). A keletkező gyors neutronok vagy a falban fékződnek le vagy olvadt Li fémben n+Li6=T+He révén további 4,8 MeV energiát szabadítanak fel. A T kivonható és betáplálható a 100 millió foknál is forróbb plazmába. A gyors nekutronok a Li7-et is triciumra és héliumra hasítják, miközben egy újabb neutron repül ki. Ez utóbbi folyamat endotherm és 2,4 MeV energiát igényel, tehát csak olyan neutronokkal működik, amik 2,4 MeV-nél nagyobb kinetikus energiával hatolnak a lithiumba.
Az én javaslatom ehelyett egy neutron és triciummentes technika lenne, amit polywell-nek hívnak és nagyságrendekkel kevesebb beruházást igényel, mint egy azonos teljesítményű TOKAMAK.
A polywell-ben protonok indítják el a magreakciókat, p+Li6= He4+He3+4 MeV, de működik a p+B11=3He4+8,68 MeV is, ami közvetlenül elektromos áramot ad. (Egy kis hányadban lejátszódik még a p+B11=Be8+8,59 MeV reakció is, ami nem zavarja a folyamatot, hiszen a Be ion is ugyanazon az elektródon semlegesítődik, mint a He ionok, hiszen energiája hasonló.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette DevelopmentalBiology Január 23, 2009-n 6:12pm-kor

Sziasztok!
Sajnos nem tudnák érdemben hozzászólni most a témához, utánajáráshoz meg kevés az időm. Ám lenne egy kérdésem Ágostonhoz. Írtad a Morális problémák: kolonizáció című fórumban, hogy:
"Korábban már azt is fontolgatták a fizikusok, hogy folyékony lithiumból kellene He3-at előállítani, mégpedig úgy, hogy a lithiummal atomreaktorokat hűtenének. Ezek a típusok a lithium veszélyessége és a keletkező tricium illékonysága miatt nem terjedtek el, így nem hülyézték le azokat, akik javasolták, hogy a Holdról kellene beszerezni ezt a tiszta energiahordozót.
Pár év óta már van ennél is könnyebben megcsapolható tiszta energiaforrásunk, de erről még csak kevesen tudnak."
Amennyiben van rá időd, megkérnélek, hogy térj ki rá egy keveset.

Egyébként ebben a gazdaságos ház dologban az az érdekes, hogy a kormánynak sem kicsit érné meg támogatnia, hiszen még most is (bár csökkentették) elég jelentős támogatást adnak a gázra. Ennek ellenére persze nincs pénz rá, hiszen válság van és ez plusz kiadásokat jelentene. Ördögi kör. De az igazi ellensége a dolognak véleményem szerint a megszokás. Enélkül is megvoltunk., miért váltsunk?, mi lesz, ha nem válik be? gondolatokat csak rendes propagandával lehet kigyomlálni. Ami megint csak sok pénz. Lassan térül meg.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Ágoston Január 23, 2009-n 8:12pm-kor

Tudnék, de most egy kicsit zűrös lenne mindjárt rátérni a "bőség kulcsára". Pusztán az elv ismertetése minimum 4 írott oldal lenne. Viszont tanultam egy "Igazmondó" nicknevű fizikus sorsából, akit durván kitiltottak a Zöldtech Forumról, mert javasolta, hogy zöld helyett, ezt a "lila" energiát kellene megcsapolnunk. Hamarosan ez is sorra kerül és most csak annyit róla, hogy hydrino-reaktor a neve.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Ágoston Január 23, 2009-n 8:56pm-kor

A kormánynak egyáltalán nem éri meg, hogy támogason bármit is, mert a tartalékot már polikarbonát pajzsokra, viperákra gumigolyókra és vízágyúkra költötte, nem beszélve a magyarverő disznóknak kiosztott milliárdokról. De hát ez így működik; "oszd meg és uralkodj, foszd ki és még könnyebben uralkodsz". Elég volt ráfogni a tömegre, hogy antiszemita és máris lett pénz, amiből gyorsan egész rendőrhadsereget toboroztak. Volt egyszer már "támogatás" a megújulóra, csak foglalt a vonal, már vagy két évre. De ezt az Elender cégtől már jól ismerjük. Az, hogy nem lenne pénz a passzívházak támogatására, mert úgymond "válság van", csak kifogás. Nálunk nincs válság, mert a magyarok alkalmazkodó nép és már hozzászoktak a permanens válsághoz. Amit a megszokásról írtál, az 100 %-ban igaz. Az igazi ellensége minden újnak mégiscsak a kicsinyes ember, aki mellesleg minden propagandával szemben rezisztenssé/immunissá vált, azaz behúnyja szemét, befogja fülét, a kocsmaegyetem-csatornára vált.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Ágoston Január 23, 2009-n 9:25pm-kor

Bocsi, de kifelejtettem, hogy a tricium 12,3 éves felezési idővel bomlik He3-má, elektronleadással. Tehát a LiT (lithium-tritided) ki kellene vonni a Li-hűtőközegből és évekre tárolni. Mivel a Li-hűtésű reaktorok nem terjedtek el, a reakció pusztán elméleti jelentőségű marad. Viszont a fúziós reaktorban in situ keletkezik T is, ami azonnal el is reagál, tehát nem szükséges a T szintetikus előállítása, annál is inkább, mert az elektrolíziskor felszabaduló T nagyon illékony. A He-3 keletkezése T-ból egyébként is túl lassú. Ezenkívül, az erősen bétasugárzó anyagok tárolgatása sem olcsó, mivelhogy folyton őrizni kell.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette DevelopmentalBiology Január 23, 2009-n 9:55pm-kor

Bocsáss meg Ágoston! Figyelmesebbnek kellett volna lennem (ami a He3at illeti). Na így nem szabad fórumozni!
Még valami. Akár mennyire is egyetértek veled, és bár ezernyi hegyes tű unszol, hogy ragozzam még amit mondtál, nem teszem. Nem szeretném, hogy elmenjen ilyen irányba ez a fórum. Bár lehetne azt mondani, hogy én kezdtem a kormányos kijelentésemmel. Persze jó lenne, ha.... , de még a végén törlik a fórumot.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Ágoston Január 24, 2009-n 1:27am-kor

Bocs Samu, most én kérek elnézést az off-topic kiszólásaimért, de Te mit tennél, ha 6 hónapig fizetnél egy beígért Internet szolgáltatásért és csak pimasz fenyegetést kapnál? Engem pl. a K-Solventiával riogattak. Ezért forr fel az agyvizem, meg az indokolatlan brutalitás miatt is. Az ÁFA-emelésről nem is beszélve.
De vissza a témához! Van egy barátom, aki a Pennsylvania State University Elemirészecske laborjában antiprotonokat lőtt nehéz fémekre (ólom, urán stb.) és megfigyelte, hogy temérdek neutron repült ki (ami a maghasadás bizonyítéka), csakhogy egyetlen egy leánymag sem volt radioaktív! Évekkel később, a japánok már nemsugárzó atomreaktorokat, az amerikaiak pedig bolygóközi űrhajókat akartak ezen az elven működtetni.
Az eredmény az ICAN-I és az ICAN-II volt. Antiproton-katalizált mikrofisszió/fúzió néven is találni irodalmat erről. 3 gramm DT-nek és U235-nek a 9:1 arányú keverékét akarták 100 milliárd antiprotonnal felrobbantani és a detonáció energiájával (ami közel 300 gigaJoule!) 20 gramm ólmot elpárologtatni. Ezt másodpercenként egyszer megismételve, 10 tonnányi tolóerőt kapnánk. A hajtómű 3 nap alatt 1/10 milliomod gramm antiprotont fogyasztana, amit Fermilab 8 hónap alatt lett volna képes összegyűjteni 2000-ben. Egy 400 tonnás űrhajónak (+ a 700 tonnányi reaktív tömegének) 25 km/s delta v-t tudott volna biztosítani.
Sok fizikus, ezen felbuzdulva, erőműveket szerett volna működtetni ezzel a hibrid-energiaforrással. A költségeket elemezve, néhány év múlva egy új változat született: Antimatter-Initiated Microfusion AIM(STAR), de ezúttal D-He3 üzemanyaggal (ami már majdnem neutronmentes üzemet tenne lehetővé). Minden lövés félszázalékkal csökkentette volna a kezdeti 100 milliárd antiprotonból álló készletet. Ezzel már 1000 km/s sebességet is lehetne egy 100 kg-os szondának közölni, 400 kg reaktív tömeg felhasználása árán. A nukleáris hajtóanyagfogyasztás: 3 ezred gramm/s. Persze működik DT-vel is, ami kb. 55-ször energiadúsabb lökésekkel 45-szörös tolóerőt eredményezne.
A trend tehát egyértelmű, de még mindíg nem "UFO-hajtómű". Mindez ma már a múlté, tehát technikatörténetté vált.
Az elmúlt évek felfedezései már az antigravitációs hajtómű lehetőségét is felvetik, mégpedig a technikai megvalósíthatóság tekintetében !
Folytatása következik.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Ketler Iván Január 25, 2009-n 12:39am-kor

Ágoston mondta:

Az eredmény az ICAN-I és az ICAN-II volt. Antiproton-katalizált mikrofisszió/fúzió néven is találni irodalmat erről. 3 gramm DT-nek és U235-nek a 9:1 arányú keverékét akarták 100 milliárd antiprotonnal felrobbantani és a detonáció energiájával (ami közel 300 gigaJoule!) 20 gramm ólmot elpárologtatni. Ezt másodpercenként egyszer megismételve, 10 tonnányi tolóerőt kapnánk. A hajtómű 3 nap alatt 1/10 milliomod gramm antiprotont fogyasztana, amit Fermilab 8 hónap alatt lett volna képes összegyűjteni 2000-ben. Egy 400 tonnás űrhajónak (+ a 700 tonnányi reaktív tömegének) 25 km/s delta v-t tudott volna biztosítani.

Már megbocsáss, de másodpercenként 20 gramm ólmot elpárologtatni három napon keresztül, az lehet, hogy csak 1/10 milliomod gramm antiprotont fogyaszt, de közben elpárologtat 5184 kg ólmot is (meg felhasznál 777 kg DT/U235 keveréket). A fogalmazásaid meg kissé pongyolák. Ha jól értem a leírt rendszert, akkor a 20 gramm ólom lenne a kiáramló anyag, ami gyorsítja az úrhajót. Ha ez így van, akkor a "10 tonna tolóerő" érdekes eredményre vezet. Ugye a tolóerő az anyagkiáramlás (esetünkben 20 gramm/másodperc) és a kiáramló anyag relatív sebességének szorzata. A "tíz tonna", az 98100 Newton. Ezt osztva 20 grammal kicsivel több, mint 4,9 millió m/s2 gyorsulás jön ki. Ha feltesszük, hogy 1 ezred másodperc alatt lövell ki ez a 20 gramm ólom, akkor is 4905 m/s sebességgel távozik. Figyelembe véve, hogy egy 8 grammos pisztolylövedék 300 m/s sebességgel ballag, a 2,5-ször nehezebb, 16-szoros sebességű lövedékek, amelyek ráadásul másodpercenként követik egymást, elég nagy rombolást tudnak kelteni bármiben, amit esetleg eltalálnak. Fogalmam sincs arról, hogy egy ilyen sebességű anyagcsomóval mi történik mondjuk akkor, ha beleütközik a Föld légkörébe, de hogy baromi nagy energiát ad le elég hirtelen, az fix. Arra is hihetetlenül kíváncsi lennék, hogy milyen eszköz fogja a hirtelen elpárologtatott ólmot megkérni arra, hogy egyetlen irányba (lehetőleg kifelé) távozzék. A 700 t reaktív tömegen meg gondolom, a kidobálandó ólmot (és a DT/U235 "üzemanyag" keveréket) érted. Mint láttuk, három nap alatt csak mintegy 5t ólmot használ el (meg még kicsit kevesebb, mint 1 t DT/U235 keveréket). Ez a 6t nem jelentős az 1100 t induló tömeg mellett. Newton bácsi egyik törvénye szerint így az űrhajóra mintegy 0,09 m/s2 állandó gyorsulás hat, ami három nap múlva valóban kicsivel több, mint 23 km/s végsebességet biztosít. Az 1100 tonnás kütyü 10t tolóerővel való meghajtása esetén a manőverezhetősége persze közel nulla. A Naprendszer persze nem egy forgalmas belvárosi utca, de azért valahová csak menni akarok ezzel a behemóttal, és ott azért nem lenne baj, ha mondjuk körpályára tudnék állni. Ekkora tolóerővel jó korán el kell kezdeni fékezni, az is biztos. Hát nem egy X-szárnyú vadászgép, az tuti. Ami szintén kicsit szöget ütött a fejembe, az a másodpercenkénti 300 GJ energialöketek sorozata. Most túlságosan lusta vagyok ahhoz, hogy kiszámoljam, 20g ólom elpárologtatásához mennyi energia kell. Biztosan jó sok, de azért a 300 GJ-ból biztosan marad még a fedélzeten, legyen mondjuk nagyon jó hatásfokot feltételezve is 0,1%. Ezzel a napi szinten képződő mintegy 26000 GJ energiával mi lesz? Fűteni kicsit soknak tűnik ugye, hiszen ez kicsit több, mint a távhőművek által évi átlagban fél nap alatt (mondjuk, a fűtési szezonban negyed nap alatt) szállított összes hőmennyiség. Megszabadulni tőle kizárólag hősugárzással lehet, miközben a Nap bácsi is süti a jármű felét rendesen. Szóval nekem valahogy nem tűnik túl praktikusnak ez a bigyó.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Bandi Január 25, 2009-n 7:37pm-kor

Köszönjük ezt a topic-ot :)
Úgy tűnik itt elég gyakori a fizikusok előfordulása.
Néhány dolgot, mondanék és remélem azért ez nem kavar vitát.
A topic címében szereplő két szó közül leginkább az alternatívval van bajunk, szerintem.
A gond az, hogy a fizikusok nagyjából tudják, hogy mi az az entrópia és beszélnek róla. Eddig ok. De aztán jönnek a közgazdászok és beszélnek róla. Most meg már visszacsatolódik és fizikusok is fogalmak jelentésén vitatkoznak.
1. Nincs megújuló energia.
2. Jelenleg nem ez a probléma.
A napenergia nem megújuló, nagy kötési energiájú magokból csinál alacsony kötési energiájú magokat. Ha az egész világegyetem vasból lesz, akkor nem lesz többé nap, sem csillag stb.
És akkor beszéljünk a skálázásról.
Makroszkopikusan nézve nincs megújuló energia.
Az emberi faj, vagy ha nagyobbat akarok mondani, a Föld skáláján nézve van megújuló energia, csak hülyeség annak nevezni.
A Nap állítólag még néhány milliárd évig így fog sugározni. Ami néhány milliárd évig ingyen energiát jelent.
Az emberiségnél a néhány milliárd év nyugodtan tekinthető örökkének. Max. a kékbaktériumoknál vna értelme parázni, mivel ők már néhány milliárd éve léteznek ezért köztük jogosan merülhetne fel a kérdés, hogy mi lesz velük néhány milliárd év múlva.
Szóval a napenergia az nukleáris energia. És nem tiszta, nem is veszélytelen. Csak jó messze van. Bár akinek áttétes bőrrákja van az nem biztos, hogy így gondolja, meg az a szerencsétlen albínó sem aki pont Kenyában született. Ha Lajka kutyát kiküldték volna a Merkúr pályájára akkor mire visszajön, minden egyes sejtjének más a génállománya. A tudatáról már nem beszélnék.
Szóval van a nukleáris energia. Elszánt sötétzöldnek követelnie kéne, hogy állítsák le a napot, annál is inkább mert folyamatosan küldi a földre a hulladékot (északi fény :))
Aztán a napenergián kívül van még a hasadóanyagokban rendelkezésre álló energia (U, Th), és ha kicsit fejlődünk, akkor minden atom, amelyik nem vas, az bizony nukleáris energiaraktár.
Más energia nincs.
Minden más raktározott napenergia. Vízenergia: vízierőmű a folyón, folyóba víz a csapadékból kerül, égbe a víz úgy kerül, hogy a NAP elpárologtatja.
Fosszilis energia: az bizony évmilliókkal, milliárdokkal ezelőtt kémiai formában elraktározott napenergia.
Szóval ennyi.
Nincs szükség új energiaforrásra.
Használni kell azt, ami megvan.
Csináltak már golyós tóriumreaktort. Egyet. Aztán bezárták.
Az atomenergia nem menő. Micsoda érv. Veszélyes. Bizony az.
Láttunk már negyedfokú égési sérülést? Tiltsuk be a tüzet (de a villámot is).
Akkor miről van szó?
Szerintem arról, mint 10 éve. Tudták már hogy lehet DVD-t készíteni, de évekig visszatartották. Miért? Hogy a már legyártott CD-ket eladhassák, meghogy az elavult gyártósorok létesítése is nyereséges legyen a végelszámolásnál.
Úgyhogy bizony nem lesz váltás, amíg el nem fogy a kőolaj, meg a földgáz, meg a szén. Aminek az elégetése nem bűn :) A növények a szén-dioxiddal tudnak mit kezdeni. A szénkészletekkel nem.
Mi pedig csupán egy 6.7 milliárd sejtből álló szép nagy gombatest részei vagyunk. Elvégezzük a dolgunkat. Kérdés, hogy túl akarjuk-e élni. Ha igen akkor van értelme ennek a témának.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Ágoston Január 25, 2009-n 9:06pm-kor

Kedves Iván,
Kezdjük pár érdekes adattal az ICAN-I-ról! Igen, a 3 grammnyi DT/U235 (9:1 arány) 100 milliárd antiprotonnal biztonságosan és magas yield-del alakítható 294 GJ energiává. Ennek 83%-a sugárzás, 15% neutron kinetikus energia és csak 2 % ionok és elektronok mozgási energiája. Ahhoz, hogy a sugárzás ne ölje meg a legénységet, 20 gramm ólomköpenyben nyeletik el az energiát. Az ólom azért jó választás, mert olcsó és abszorpciós széle 115 keV-nél van, míg a sugárzási spektrum átlaghőmérséklete csak 35 keV. Ebből a kemény sugárzásból csak 1 GJ szökik el az ólomgolyó falán át, 44 GJ-t pedig a kiszökő neutronok visznek el. Az ólom-atomokról (5,6 keV-es átlaghőmérsékleten) 75 elektron szakadhat csak le, ezért bőven marad tartalék további kemény sugárzás elnyelésére. A gammasugarak tehát végülis 1 keV-es sugárzássá szelídülnek. Az ólom még mindíg nem távolítja el teljesen a kiszökő neutronokat, ezért a hajtómű érzékeny részeit 1,2 m vastag LiH pajzs védi, a legénységet pedig még további, 2,2 m-nyi LiH. Az ICAN-II primérpajzsában elnyelt energia bőven elegendő 10 MW elektromos energia előállításához. Egy Mars-utazás során 30 rem kumulatív dózist kapna a legénység (ez ma már elfogadhatatlan). A hulladékhőtől egy folyékony-csepp-radiátor (LDR) révén szabadulnának meg. Kérdésedre válaszolva, a 700 tonna ólomból ionok lesznek, amik mágneses térrel könnyedén hátra irányíthatók! A 400 tonnányi dry-mass 25 km/s plusz sebességre tenne szert, ha 3 napon át, 100 kN-os tolóerő gyorsítja a rendszert. Már megbocsáss, de az ólom nem "lövedékek", hanem ionok formájában távozik, semmilyen "rombolást" nem tesznek, hiszen nincs is miben kárt tenniük. Persze lehet, hogy eltalálnak majd egy-egy aszteroidát, ami az ionok útjában lézeng, de ebben sem tudnak kárt tenni. A Föld légkörében pedig végképp nem, hiszen nem is a Föld felé irányul a tolósugár. Ha pongyolán fogalmazok, akkor nem itt és ebben! Feltételeztem az olvasóktól, hogy sejtik mit tesz a 300 milliárd Joule-nyi energia 20 gramm anyaggal, azért felsoroltam, hogyan is disszipálódik. Mi gyűjtse a maradékot össze, hogy ebből újra ólomgolyókat öntsön? Az fix, hogy a mágneses fúvókáról nem olvastál, az ólmot tehát nem kell "megkérni" arra, hogy egyetlen irányba távozzon. Newton bácsi törvénye szerint az űrhajóra valóban egy kellemes gyorsítóerő hatna három napig. Egy 1100 tonnás rendszer, 10 t tolóerővel pedig jobban manőverezhető, mint bármivel, amit emberi elme kitalált 15 évvel ezelőtt. De miért is kellene ide-oda manőverezni, mint valami vadászgép? Ahogyan írtad is, a Naprendszer "nem egy forgalmas belvárosi utca", de a mágneses fuvóka fő előnye épp az, hogy jól lehet vele "vektorozni". Ez a hajtómű az ürben indítandó be! Nem a Föld felszínének elhagyására tervezték. Fékezni pedig nem biztos, hogy rakétával kell/érdemes. Egy felfújható kevlár-ballon is képes a Mars légkörében a mozgási energiát felemészteni. A hőtől többféleképp is meg lehet szabadulni, pl. olajcseppek emissziója és újrabegyűjtése révén. Az LDR csak hősugárzás útján szabadul meg a hulladékhőtől.
Egy Mars-miszió lebonyolításához elegendő (oda-vissza) 75 km/s-os delta v, ha az indítást időzítik. Az ICAN-II 120 km/s-os delta v-je már sokkal flexibilisebb, nem kell pontosan betartani az indítási ablakot. Az út 90 napos űrbéli tartózkodást jelentene. A Jupiter holdjaihoz csak 100 km/s delta v kell és az út a 3 hónapos tartózkodással együtt is csak 18 hónap lenne. A Plutó-n 3 év után lehet csak leszállni ezzel a kezdetleges hajtóművel, pedig csak 80 km/s-os delta v-t igényelne. A projektet támogatta a JPL (NASA), nagyrészben a Pennsylvania State Univ. Center for Space Propulsion Engineering (grant #NAGW-1356) és a Rocketdyne Division of the Rockwell International Corporation.

▶ Válasz erre

Permalink Közzétette Ketler Iván Január 27, 2009-n 10:48am-kor

Ágoston mondta:

Egy felfújható kevlár-ballon is képes a Mars légkörében a mozgási energiát felemészteni. A hőtől többféleképp is meg lehet szabadulni, pl. olajcseppek emissziója és újrabegyűjtése révén. Az LDR csak hősugárzás útján szabadul meg a hulladékhőtől.

Kedves Ágoston, részletes leírásod után sem értem jobban, hogy miről is beszéltél. Több dologban is erősen pongyolának gondollak, például mert csak az antianyag szükségletet említetted. Azt nem mondtad, hogy azért kell még hajtóanyag is, amit aztán jó nagy sebességgel ki lehet lökni. Amúgy ez itt az ICAN egy leírása, de itt más számok vannak: http://www.astronautix.com/craft/ican.htm vagy mondjuk ez a régi http://science.nasa.gov/newhome/headlines/msad12nov97_1.htm oldal, egész részletesen http://www.engr.psu.edu/antimatter/Papers/ICAN.pdf pedig ez. Eszerint a hajtóanyag SiC (szilícium-karbid), és a 345 t hasznos tömeghez 365 t hajtóanyag kell belőle, a sugárzást elnyelő ólom tömege viszont 200 g, nem pedig 20g.

Értem én azt is, hogy kész tervek vannak erre, de azért néhány apró problémát itt-ott megemlítenek. Egyik ilyen mondjuk az impulzusüzem - ez a hajtómű apró lökések sorozatával gyorsítja az űrhajót. Hogy mennyire zavaró, ha valakit néhány hétig folyamatosan másodpercenként lökdösnek, tegyék azt bármilyen finoman is, azt nem tudom. (A régi kínai csöpögő vízcsepp kínzás jut róla eszembe.) A másik a sugárzás, amely sajnos kumulálódik, és hosszabb úton (már a Mars misszió során is) azért elég sok. Későbbi probléma, hogy 100 km/s sebességnél már a porszem is elég jól lerágja a festéket a külső burokról, sőt ennél is komolyabb roncsolást is előidézhet, így már egész kis kavicsok is veszélyforrást jelentenek. Az "űr" ugyan "üres", de egyrészt messze vagyunk az űrtől (legalább a Marsig, de inkább a Jupiterig még csak a Nap atmoszférájának legkülső rétegében vagyunk ugye), másrészt a kockázat semmiképpen sem elhanyagolható. Erre is kell majd valamilyen felderítő és megsemmisítő rendszert kitalálni. Egyébként még ott van a napszél, később a kozmikus sugárzás jelentette sugárterhelés is, és valószínűleg a elektromágneses terheléssel kapcsolatban is érdemes vizsgálódni, mert nekem úgy tűnik, elég nagy mágneses és elektromos terek érintettek ebben a meghajtásban.

Szóval úgy vélem, ennek a meghajtásnak inkább az a nagy előnye, hogy viszonylag kevés az antiproton szükséglete. Valahol egyébként azt említik, hogy egyelőre legalább egy évig kell dolgozni ahhoz, hogy ennyi összejöjjön (igaz, azt is mondják, hogy dolgoznak a termelési ráta 10-100-szoros felgyorsításán).

Ami meg a 100 km/s sebesség kevlár ballonnal történő lelassítását illeti, hát nem tudom. Ha szép lapos szögben tudsz haladni a Mars légkörében, akkor haladsz benne mondjuk 300 km-t. Tudod mit, legyen 5000 km (nem tudom hogyan, de legyen). Ebben az esetben a lassulás 100 másodperc alatt játszódik le. Ez mintegy 1000 m/s², vagyis 100g lassulás. Elszámoltam volna valamit? Mert ha nem, akkor biztosan nem szeretnék utas lenni ezen a kevlár ballonos űrhajón, a remek lökéscsillapítók dacára sem.

▶ Válasz erre

▶ Válasz erre

• ‹ Előző
• 1
• 2
• 3
• 4
• …
• 13
• Következő >
• Oldal